Hungarian

Rolunk
Jonh Glynn a ceget 1972-ben alapitotta meg. O nyitotta meg az elso ugyvedi irodat Tallaght-ban. Napjainkban harom ugyved es tizenegy kisegito szemelyzet dolgozik a jelentos szamu helyi vallalkozasok es tobb ezer ugyfel megbizasain. Celunk, hogy megvedjuk a pogarok jogait, es teljes koru jogi szolgaltatas nyujtsunk mind az Ir, mind a kulfoldi ugyvfeleink reszere, akik kozott mar szamos Magyar ugyfel is elegedetten vette igenybe szolgaltatasainkat.

A szolgaltatasaink a kovetkezok:
- Ingatlanal kapcsolatos ugyintezes mind magan, mind kereskedemi jellegu
- Hagyatekkal kapcsolatos ugyintezes
- Polgari perek, beleertve a szemelyes serules, motoros baleset, munkaadoi es allami felelossegel kapcsolatos kovetelesek
- Berbeado es berlo problemaival kapcsolatos ugyek
- Munkajog
- Kereskedelmi es tarsasagi jog
- Europai jog
- Buntetojog
- Kovetelesek behajtasa
- Hazassaggal kapcsolatos ugyek
- Orvosi gondatlansag

Munkajog

Munkaero-kolcsonzes
Munkavallalok
Kolcsonzott munkavallaloknak azok minosulnek akik munkaerokozvetito ugynoksegnel registraszraljak magukat (kolcsonbeado), aki aztan kolcsonbe adja oket egy harmadik felnek (kolcsonvevo) hatarozott ideju munkavegzes celjara munkaero-kolcsonzes kereteben. Legujabban azonban jogszabalyi valtozasok gondoskodnak rola, hogy kolcsonzott munkavallalok ugyanolyan vedelem alatt allnak mint a munkaltato kozvetlen munkavallaloi. A kovetkezo jogszabalyok vontakoznak rajuk:

  • Tisztessegtelen (jogtalan) elbocsajtast tilto torveny (Unfair Dismissals Acts, 1977 – 1993)
  • Munkaber fizeteserol szolo torveny (Payment of Wages Act, 1991)
  • Munkavallalas felteteleirol szolo (tajekoztassal kapcsolatos) torveny (Terms of Employment (Information) Act, 1994)
  • Szules szabadsag vedelmerol szolo torveny (Maternity Protection Act, 1995)
  • Orokbe fogado szuloknek jaro szabadsagrol szolo torveny (Adoptive Leave Act, 1995)
  • Munkaido szervezeserol szolo torveny (Organisation of Working Time Act, 1997)
  • Munkaviszonyban torteno egyenlo elbanasrol szolo torveny (Employment Equality Act, 1998)

A munkaltato

A legtobb esetben a munkaero-kozvetito ugynokseg, a kolcsonbeado ceg, minosul munkaltatonak. Azonban bizonyos esetekben a munkat felajanlo ceg/vallalkozas (kolcsonvevo),
aminek a tenyleges telepen/epuleteben vegzi a kikolcsonzott munkavallalo a munkat, gyakorolja a munkaltatoi jogokat.
Egyenlo elbanas

  • Munkaviszonyban torteno egyenlo elbanasrol szolo torveny (Employment Equality Act, 1998)

Tilos a munkavallalokkal szembeni hatranyos megkulonboztetes (diszkriminacio) a kovetkezo tulajdonsagok alapjan: nem, hazassagi allapot, csaladi allapot, szexualis iranyultsag, vallasi meggyozodes, eletkor, fogyatekossag, faji (borszin, nemzetiseg vagy etnikai csoporthoz tartozas), es a Traveller csoporthoz valo tartozas.

A torveny,nehany kiveteltol eltekintve, mindenfele munkaviszonyra vonatkozik beleertve a munkahoz jutast, kepzest es oktatashoz valo hozzaferest it. Most mar kolcsonzott munkavallalokat (ugynokseg altal kikolcsonzott) is ugy tekintik mint akik szerzodes munkaviszonyban allnak (es ezert a torveny rajuk is vonatkozik).

Kozvetett hatranyos megkulonboztetesnek tekintheto az a latszolag semleges rendelkezes, amely egyes szemelyeket vagy csoportokat nagyobb aranyban hoz hatranyos helyzetbe, mint mas osszehasonlithato csoportot. Peldaul egy munkaidot illeto szabaly, amely latszolag egyik nemet sem reszesiti elonyben azonban a kovetkezmenyei olyanok, hogy az egyik nemet sokkal rosszabul erintik. Az ilyen szabaly csak akkor marad ervenyben ha objektiv modon igazolhato vagyis a munkaltato altal meghatarozott celnak szukseges es annak megfelelo, illetoleg bizonyos esetekben esszeru megkulonboztetesrol van szo.
Zaklatas: a torveny bezette a szexualis zaklatas fogalmat es az esszeruseg mercejet veszi alapul a szexualis zaklatas birosagi vizsgalata eseten. Olyan viselkedes ami az erintett szemely zaklataskent el meg gyakorlatilag zaklatasnak minosul.


Fokozott (mas helyetti) felelosseg: A torveny szerint a munkaltato mindegyes munkavallaloja viselkedeseert felelos, ha csak nem bizonyitja, hogy minden tole elvarhato lepest megtett a hatranyos megkulonboztetest (diszkriminaciot) kikuszobolesenek celjabol letrehozott szabalyzat vegrehajtasa erdekeben. (VAGY: minden tole elvarhato lepest megtett a hatranyos megkulonboztotes kikuszobolesere).


Eljaras es jogok ervenyesitese
Egyenlo Elbasnasert Felelos Hatosag (Equality Authority) felelos azert, hogy tajekoztassa a munkavallalokat egyenlo elbanassal kapcsolatos jogokrol es segitse a munkaltatokat es kozszervezeteket abban, hogy megvalositsak az egyenlo elbanas elvet. A hatranyos megkulonboztetesessel kapcsolatos panaszokat az Egyenlo Elbanas Vizsgalati Hatosaga (Equality Tribunal) vizsgalja ki. Bizonyos esetekben e.g. zaklatas, a felek a keruleti birosaghoz (Circuit Court) fordulhatnak. A masik lehetoseg az hogy a Munkaugyi Fellebviteli Birosaghoz fordulnak fellebezesert. Az Egyenlo Elbanasert Felelos Hatosagnak kiterjed a jogkore arra is, hogy a munkahelyen torteno egyenenlo elbanasra kiterjedo vizsgalatot inditson, eloirjon bizonyos lepeseket illetoleg felszolitassal eljen beleertve lenyeges informacio atadasat.


Munkaido

Munkaido
A munkaidot a torveny a kovetkezokeppen szabalyozza:

A heti munkaido maximum 45 ora bizonyos kivetelektol eltekintve; a legfontosabb ezek kozul a maganvallalkozok joga donteni a sajat munkaidejuk felett.
Ejszakai dolgozonak az minosul, aki az ev feleben legalabb harom orat dolgozik ejfel es reggel het ora kozott.
Ket honapos munkaido-keretet alapul veve az atlagos napi munkaido nem haladhatja meg 8 orat. Ha a szemely fokozott kockazattal illetoleg fizikai vagy lelki megterhelessel jaro munkat vegez, akkor napi munkaido mindenegyes nap (es nem csak ket honapos atlagban) nem haladhatja meg a 8 orat.


Szunet, pihenoido es pihenonap
4 ¼ ora munka utan 15 perc vagy 6 ora utan 30 perc munkakozi szunet jar. Legalabb 11 ora egybefuggo pihenoido jar 24 oran belul a munkavallalo napi munkajanak befejezese es a kovetkezo napi munkakezdes kozott.
Vasarnap pihenonapnak minosul, ha csak szerzodes maskeppen nem rendelkezik. A munkavallalonak megfelelo juttatas, berpotlek vagy szabadsag (illetoleg ezek kombinacioja) jar vasarnapi munkavegzesert.


Bizonyos iparagakra nem vonatkozik a torvenyi szabalyozas. Majdnem minden esetben ahol a torveny kivetelt tesz (es hosszabb munkaidot engedelyez), megfelelo piheno ido jar a munkavallalonak a hosszabb munkaidoert csereben.
Azokra, akik osztott munkaidoben dolgoznak, a napi es heti szunettel es pihenoidovel kapcsolatos rendelkezesek nem vonatkoznak.


Szabadsag
Eves alapszabadsagot harom fele modon lehet szamitani.

  • Ha valaki 1365 orat legdolgozott egy adott evben, akkor a szabadsag merteke negy munkahet (20 nap);
  • aki egy honapban legalabb 117 orat dolgozott, annak a munkaido harmada jar mindegyes honapban;
  • vagy 8%-a a legdolgozott munkaoraknak hasznalhato fel szabadsagra egy naptari evben .

Betegszabadsag nem szamit ledolgozott munkaidonek de a szulesi (szo szerint anyasagi) es szuloi szabadsag igen. Szabadsagert jaro penzt elore kell fizetni (a fizetes resze). Rogzitett fizetes eseten a szabadsagot megelozo hetre megallapitott orabert kell alapul venni. Ha a fizetes valtozo merteku, akkor a szabadsagot megelozo 13 het atlagat kell szamitasba venni.


A szabadsagot a munkaltato adja ki (munkaido-beosztas szerinti munkanapokra), de egy honappal elotte kozolnie kell a munkavallaloval a donteset es annak csaladi korulmenyeire tekintettel kell lennie. Az eves szabadsagot az adott naptari evben (az esedekesseg eveben) ki kell adni, illetoleg megegyezes alapjan a szabadsag a naptari ev vegetol szamitott hat honapon belul is felhasznalhato. A szabadsagot penzzel megvaltani nem lehet. Ha a munkavallalo beteg lesz a szabadag alatt, az az idoszak nem szamit eves szabadsagnak.


Munkaszuneti napok (Unnepnapok)
Minden munkavallalonak jar allamilag meghatarozott munkaszuneti nap: de a munkaltato eldontheti,

  •  hogy kifizeti a munkavallalot az adott napra,
  • vagy egy masik fizetett napot ad egy honapon belul
  • vagy meg egy napi munkabert fizet a munkaszuneti napon torteno munkavegzeseert (gyakorlatilag dupla munkaber).
  • A munkavallalo maximum 21 nappal a munkaszuneti nap elott kerheti munkaltatot, hogy ertesitse ot melyik modon kivanja a munkaszuneti napot biztositani a munkavallalo szamara.

A munkaszuneti napok (public holiday) nem feltetlem tortenelmi vagy vallasos unnepek Irorszagban. Majus, junius es augusztus elso hetfoje illetoleg oktober utolso hetfoje mindig munkaszuneti nap, ugynevezett Bank Holiday. Emellett husvet hetfo, karacsony ket napja, ujev napja illetoleg Szent Patrik nap (Marcius 17) a hivatalos munkaszuneti napok.

Szabadsagra a munkavallalo nem jogosult, ha munkahelyerol 52 hetig hianyzott munkavegzessel osszefuggo betegseg miatt; vagy ha 26 hetig hianyzott mas betegseg vagy serules miatt; illetoleg 13 hetig hianyzott a munkaltato jovahagyasa nelkul. Sztrajk idotartama alatt szabadsagra a munkavallalo nem jogosult.

Az a munkavallalo, aki munkaszuneti napokon rendszerint dolgozik, (a rendes munkaberen felul) egy napi munkaberrel megegyezo berpotlekra vagy egy heti munkaberenek otodere jogosult.
A munkaszuneti napra eso munkaber kiszamitasa ugyanugy tortenik mint a szabadsage (vagyis a letoltott munkaidotol fuggoen harom fele modon lehet kiszamitani).
Ha a munkavallalo munkaviszonya megszunik es az adott munkahetet koveto napra egy munkaszuneti nap esik, akkor a munkavallalo jogosult a munkaszuneti napra eso munkaberre, amennyiben legalabb negy hetig a munkaltatonal dolgozott.

Szulest (Anyasagot) vedelmezo torveny
A torvenyt hatalya ala eso jogokkal elhetnek azok a munkavallalok:

  • aki varandosak,
  • akiknek gyermeke a megelozo 14 hetben szuletett;
  • akik gyermeket szoptatnak nem regebben mint 26 hettel a szulest kovetoen, felteve hogy ertesitettek a munkaltato errol a korulmenyrol.

Minimalis munkaviszonyt a torveny nem ir elo.

Az erre jogosult munkavallaloknak jar:

  • 14 het szulesi szabadsag, amit ugy kell kiadni, hogy legalabb negy het a szules varhato idopontja elottre es negy het a gyermek szuletese utanra kell hogy essen. (A szulesi szabadagra valo jog 24 het terhesseg utan ervenyesitheto).
  • A szabadsag tovabbi negy het fizetett szabadsaggal megtoldhato (nem kotelezo)
  • Szocialis juttatas, ha arra egyebkent jogosult, a 14 het szulesi szabadsag alatt

Munkavallalok tajekoztatni kotelesek a munkaltatot legalabb negy hettel a szulesi szabadsag megkezdese, a kiegeszito szulesi szabadsag megkezdese es a munkaba valo visszateres elott.

Szulesi gondozasra jaro szabadsag

A munkavallalok szinten jogosultak arra, hogy munkaido alatt torteno szules elotti es utani gondozast igenybe vegyek es arra idoszakra eso munkaberre megkapjak.
Apai szabadsag
Ha az anya elhalalozik a szulesi szabadsag allatt, az apa a fentmarado szabadsagot felhasznalhatja.
Munkavedelmi szabalyok
A munkaltato kotelessege, hogy azonositson barmilyen kockazatot, amire az szules (anyasagot) vedo torveny felhivja a figyelmet. Ha a kockazat megallapitasra kerul, a munkaltatonak az adott kockazatot meg kell szuntetnie vagy a munkaltatot at kell helyeznie egy neki megfelelo a korabbi munkajaval egyenerteku pozicioba. Ha ilyen allas nem ajanlhato fel, az anya munkavedelmi szabadsagra jogosult.
Munkaltatok kotelesek a munkavedelmi szabadsag elso harom hetet kifizetni, amely idoszak utan a szocialis ellatas szabalyai kerulhetnek alkalmazasra (allami szocialis segelyre lehet jogosult az anya).
A munkavedelmi szabalyok akkor is alkalmazhatoak, ha a munkavallalo ejszaka dolgozik (orvosi igazolas kerelmezheto).

A szulest (anyasagot) vedo torvenyben szereplo jogokkal kapcsolatos vitakat a Jogok Biztosa (Rights Commissioner) biralja el; hat honap all rendelkezesre a panasz benyujtasara. Az o dontese a Munkaugyi Fellebviteli Birosagnal megtamadhato a dontestol szamitott negy heten belul.

Orokbe fogadasi szabadag
Munkavallalo anya illetoleg egyedulallo apa, aki orokbefogad egy gyermeket, 10 hetes szabadsagra jogosult, ami tovabbi 4 hettel megtoldhato. Rendszerint a szabadsag az orokbefogadas megtortentevel veszi kezdetet; de szabadsag egy resze vagy teljes egesze akar azzonnal az orokbefogadas megtortene elott is kiveheto kulfoldrol torteno orokbefogadas eseten.
Ha az orokbefogado anya eletet veszti, az apa jogosult az orokbefogadasi szabadsagbol fentmarado idoszakkal egyenerteku szabadsagra.
Munkaltatot tajekoztatni kell legalabb negy hettel

  • az orokbefogadasi szabadsag felhasznalasa elott
  • a tovabbi orokbefogadasi szabadsag felhasznalasa elott
  • a munkaba valo visszateres elott.

A munkaltato jogosult arra, hogy az orokbefogadas datumarol ertesuljon es az orokbefogadas megtortenterol szolo okiratot (annak masolatat) neki a munkavallalo bemutassa. Szocialis ellatas, ha egyebkent jar, orokbefogadasi szabadsag alatt tovabbra is felhasznalhato.

Szuloi szabadsag/Rendkivuli szabadag
Mindenegyes megszuletett vagy orokbefogadott gyermek utan 14 het fizetesnelkuli szabadsag jar a gyermek szuleinek, amit a gyermek gondozasara kell forditani. A munkavallalonak legalabb egy eves munkaviszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy 14 nap szabadsagra jogusult legyen. Bizonyos korulmenyek eseten rovidebb szabadsag rendelkezesre all azoknak, akiknek a munkaviszonya rovidebb mint egy ev. A szabadsagot fel kell hasznalni azelott, hogy a gyermek eleri az oteves kort. Azonban kulonleges rendelkezesek vonatkoznak orokbe fogadott gyermekek eseten.
A szabadag szulok kozott nem atruhazhato.
A szabadsagot egyben illetoleg a munkaltatoval valo megegyezes alapjan heti, napi vagy oras lebontasban is fel lehet hasznalni.

A munkavallalonak szabadsag igenybe vetelet legalabb hat hettel korabban irasban a munkaltatonal be kell jelenteni; majd irasban meg is kell erositeni, hogy a szabadsag felhasznalasra kerul.
Fontos uzleti okokbol a munkaltato maximum hat honappal elhalaszthatja a szabadsagot.
A munkavallalo jogai ervenyben maradnak (a fizeseteshez es nyugdijhoz valo jogot kiveve) a szuloi szabadsag alatt.
Munkavallalok jogosultak arra, hogy amikor a szabadsag letelt, ugyanolyan vagy azzal egyenerteku munkakorben folytassak a munkat .

Rendkivuli okokbol jaro fizetett szabadsagrol akkor beszelunk, ha egy kozeli rokona serulese/betegsege miatt a munkavallalo azzonali jelenlete elengedhetetlen.
Megengedett szabadsag mertek egy evben 3 nap illetoleg harom ev alatt 5 nap. Felnapnyi/toredeknapnyi szabadsag teljes nap szabadsagnak szamit.
Minden munkavallaloi jog ervenyben marad a rendkivuli okokbol jaro szabadsag alatt.

Reszmunkaidos munkavallalok
Reszmunkaidos munkavallalokat vedo torveny (Regular Part-Time Employees Act, 1991)
A torveny kiterjeszti a rendszeresen dolgozo reszmunkaidos munkavallalokra (akik nem alkalmi munkat vegeznek) a kovetkezo jogokat: felmondasi ido elbocsajtas eseten, tisztessegtelen (jogtalan) elbocsajtas miatt jaro helyreigazitas; vegkielegiteshez valo jog, a csodtol valo vedelem es a munkahelyi szervezodeshez valo jog (ahol az alkalmazhato). Rendszeresen dolgozo reszmunkaidos munkavallalonak azok minosulnek, akiknek
legalabb 13 hetes munkaviszonya van es atlagos heti munkaidejuk eleri a nyolc orat.
Ezek a korlatozasok nem vonatkoznak a kovetkezo torvenyeket illetoen:

  • Anyasagot vedelmerol szolo torveny
  • Orokbe fogadest jaro szabadsagrolo szolo torveny
  • Fiatalokat vedelmerol szolo torveny
  • A munkido szervezeserol szolo torveny

Fiatalok Vedelme

Fiatalok vedelmerol szolo torvenynek az a celja, hogy fiatal munkavallalokat vedje es gondoskodjon arrol, hogy a tanitasi idoszak allati munka nincs hatranyos kovetkezmennyel a fiatalok tanulasara.
A torveny 16 evnel fiatalabb gyermekekre es 16 es 18 ev kozotti fiatalokra vonatkozik.

Munkafeltetel, Munkaido es Szunet
16 ev alatti gyermekek
szamara a tanitasi idoszak alatti munka nem megengedett. Tanitasi szunet alatt heti 35 orat dolgozhatnak vagy 40 ora munkatapasztalattal osszefuggo gyakorlatot vegezhetnek. A nyari szunet alatt legalabb 21 nap szabadnap jar 16 evnel fiatalabb dolgozoknak. Minden negy ora munka utan harminc perc munkakozi szunetre illetoleg ket munkanap kozott 14 ora pihenesre jogosultak. A heti pihenoido legalabb ket nap, es lehetoleg egymas utani napok.

16 es 17 evesek szamara a megengedett napi munkaido 8 ora, mig a megengedett heti munkaido 40 ora. Minden negy es fel ora utan harminc perc munkakozi szunet jar es legalabb 12 ora pihenesre jogosultak munkanapok kozott. A heti pihenoido ket nap, es lehetoseg szerint egymas utani napok kell hogy legyenek.

16 even aluliak nem rendelhetok reggel 8 ora elott es este 8 ora utan munkara. 16 es 17 evesek nem dolgozhatnak reggel 6 ora elott es este 10 ora utan. Tanitasi szunet alatt es hetvegenkent 16 es 17 evesek szamara megengedett, hogy este 11 oraig dolgozzanak, felteve hogy nincs tanitas a kovetkezo napon es kulonleges korulmenyek miatt szuksege az esti munkavegzes.
16 ev alatti gyermekek munkavegzesehez irasos szuloi vagy gondozoi engedely beszerzese szukseges. A kovetkezo adatokrol kotelezo nyilvantartast vezetni 18 evnel fiatalabbak munkavallalok eseten:

  • Teljes nev
  • Szulesi datum
  • Munkaido kezdete es vege mindennap
  • Orara/napra eso munkaber
  • Osszes munkavallaloknak kifizetett ber

A munkaltato koteles a torveny osszegzeserol szolo irasos tajekoztatas masolatat a munkavallaloknak atadni.

Munkaviszony felteteleirol szolo torveny
A torveny eloirja, hogy a munkaltato koteles a munkaviszony felteteleirol irasban tajekoztatnia a munkavallalot a munkaviszony kezdetetol szamitott ket honapon belul.
A torveny a szerzodeses munkaviszonyban vagy gyakornoki jogviszonyban alllo illetoleg munkaero-kolcsonzo ceg altal foglalkoztatott munkavallalokra is vonatkozik.
A kovetkezo informaciot kell az irasos nyilatkozatnak tartalmaznia:

  • A munkaltato es a munkavallalo teljes neve
  • A munkaltato (orszagon beluli) cime
  • Munkahely/telephely megnevezese beleertve azt is, ha a munkavallalonak kulonbozo telephelyeken kell dolgoznia
  • Munkakor elnevezese es jellege
  • Munkaviszony kezdete
  • A munkaviszony vege ha hatarozott ideju munkaviszonyrol van szo
  • Munkaberrol valo elszamolas modja, a munkaber fizetes gyakorisaga
  • Munkaidovel kapcsolatos szabalyok (beleertve tulorat)
  • Fizetett szabadsaggal kapcsolatos szabalyok
  • Munkakeptelenseggel kapcsolatos szabalyok
  • Munkaviszony megszuntetese eseten ervenyes felmondasi ido
  • Barmilyen a munkaltatora hatalyos kollektiv szerzodes
  • Szunet es pihenoido reszletei

Az irasos nyilatkozatnak tartalmaznia kell a munkavallalo vagy az o kepviselojenek az alairasat valamit datumot. A munkaltato koteles ezt a nyilatkozatot megoriznie egy evig a munkaviszony megszunese utan.

A munkaltato tovabbi rendelkezeseket is belefoglalhat a nyilatkozatba:

  • Muszakban torteno munkavegzessel kapcsolatos kovetelmenyek
  • Panaszeljaras
  • Fegyelmezesi eljaras (a ceg szabalyai)
  • Munkaberbol levonas
  • Leepites/roviditett munkaidorol szolo rendelkezes

A munkaltato 28 nappal a munkaviszony kezdete utan koteles az elbocsajtassal (azzonali hatallyal torteno felmondassal) kapcsolatos szabalyokat tomorito irasos dokumentumot atadnia az uj munkavallaloknak. Ezt belefoglalhatja a fent leirt munkavallalas felteteleirol szolo irasos nyilatkozatba is.

Hatarozott ideju vagy meghatarozott cellal kotott szerzodesek kivehetok a Tisztessegtelen elbocsajtasrol szolo torveny hatalya alol. Ilyen esetben a munkaltato koteles az erre vonatkozo rendelkezesben a szerzodes reszekent ezt megemliteni, es gondoskodnia arrol, hogy mindket fel alairja a szerzodest, valamint a szerzodes leirja a munkaviszony pontos kezdetet es veget illetoleg a feladat megszuneset.

Munkaviszony megszunese
Leepites
A 16 evesnel idosebb munkavallalokat vegkielegites illeti meg, ha a munkaviszony a Szocialis Ellatasrol szolo torveny alapjan biztositottnak minosul. 66 ev alatti munkavallaloknak Class A PSRI tarsadalombiztositasi hozzajarulast kell fizetnie a munkaviszony kereteben legalabb 104 hetig (ket evig) ahhoz, hogy jogosutak legyenek vegkielegitesre. Vegkielegites csak akkor jar, ha leepites miatt szunt meg a munkaviszony (gyakorlatilag a munkaltato mukodesevel osszefuggo ok). Leepites azonban szelesen van definialva. Altalban akkor beszelunk leepitesrol, ha a tarsasag megszunteti uzleti tevekenyseget vagy a munkaltato csokkenti a munkaero-letszamot; de emellett olyan korulmenyek is idetartoznak, amikor a munkaltato ugy dont hogy mas keszseg vagy vegzettseg szukseges a munka elvegzesehez (es a munkaltatot emiatt elbocsajtjak. Ezzel ellentetben, nem jar a vegkielegites, ha a felmondas indoka a munkavallalo a munkaviszonnyal osszefuggo magatartasa vagy kepessege.)
Az allami vegkielegites kiszamitasahoz egy 600 euros maximalis fizesetest vesznek alapul. Az allami vegkielegites egy egyszeri osszeg ami a munkavallalo fizetese alapjan kerul kiszamitasra. Minden arra jogosult munkavallalonak jar:

  • Ket heti munkaber osszege mindenegyes munkaban eltoltott ev utan es tovabbi egy heti munkaber osszege.

Munkaltatoknak jar 15% visszaterites a (Vallalkozasiugy, Kereskedelmi es Munkaugyi) Miniszterium altall mukodtetett Vegkielegitesi Alapbol. A jogosultsagot erinto vitakat a Munkaugyi Fellebviteli Birosag (Employment Appeal Tribunal) biralja el. A leepitesre kerulo munkavallaloknak jogosultak a felmondas ido alatt torteno munkakeresesre (es a munkatol valo tavolletre).

Elbocsajtassal (felmondassal) szembeni jogorvoslat
Az a munkavallalo, aki ugy erzi tisztessegtelenul (jogellenesen) bocsajtottak el, a kovetkezo modon kereshet jogorvoslatot:

  • a. Szerzodes megszegere vagy az alkotmany megsertesere hivatkozo jogtalan elbocsajtasrol szolo keresetet nyujthat be a Polgari Birosagokon
  • b. 6 honappal az elbocsajtas utan (kiterjesztheto 12 honapra) panasszal elhet a Jogok Biztosanal (Rigths Commissioner)

A tisztessegtelen elbocsajtast erinto helyreigazitas jogszabalyon alapul. A torveny azokra a munkavallalokra vonatkozik:

I. akiket elbocsajtottak vagy bizonyitani tudjak, hogy a munkaltato olyan megengedhetetlem magatartast tanusitott, hogy a felmondas szukseges volt.
II. akiknek legalabb egy eves munkaviszonyuk van (ez a feltetel nem szukseges azonban, ha terhesseg vagy szakszervezeti tagsag miatt bocsajtottak el oket)
III. akik 16 es 66 ev kozottiek
IV. akiknek a heti munkaideje legalabb 8 ora
V. akik munkaltatoval vagy munkaero-kozvetito ceggel allnak munkaviszonyban.
Ha az elbocsajtas tenyet magat bizonyitjak, az elbocsajtas tisztessegtlenennek tekintik mindaddig, amig a munkaltato nem bizonyitja az ellenkezojet indoklasaban. Bizonyos okokbol valo elbocsajtas automatikusan tisztessegtelennek (jogellenesnek) minosul:

  • Szakszervezeti tagsag
  • Varandosag
  • Anyasaggal kapcsolatos jogok gyakorlasa
  • Vallalos vagy politikai meggyozodes
  • Kor
  • Szexualis orientacio
  • Traveller ethnikai csoporthoz tartozas
  • Munkaltatoval valo jogi vita

Az alabbi indokokkal torteno elbocsajtas (felmondas) altalaban jogosnak tekintheto:

  • A munkavallalo fizikai allapota, keszsega es vegzettsege
  • A munkavallalo magatartasa
  • A leepites soran alkalmazott meltanyosnak tekintheto eljaras es kriteriumok
  • Mas lenyegbeli ok
  • Hatarozott ideju es meghatarozott feladatrol szolo szerzodes.

Helyreigazitas:

  • Eredeti allapot visszaallitasa
  • Ujratargyalas
  • Legfeljebb ket evi fizetesig terjedo munkaber.

A karpotlas mertekenek kiszabasakor a munkavallalo tenyleges anyagi veszteseget kell figyelembe venni.

Felmondas
A munkavallalok jogusultak felmondasi idore vagy azzal egyenterteku fizetesre. Azonban ha a felmondas indokaul munkaviszonnyal osszefuggo helytelen magatartas szolgal, akkor a munkaviszony azzonal hatallyal torteno felmondassal megszuntetheto (vagyis a munkavallalo olyan magatartast tanusitott, ami a munkaviszony fentartasat lehetlenne teszi beleertve munkaviszonnyal osszefuggo lenyeges kotelezettseg megszegeset). A felmondasi ido merteke fugg a munkaviszony hosszatol:

  • 13 hetnel rovidebb munkaviszony – nincs felmondasi ido
  • 13 het – 2 ev munkaviszony: 1 het felmondas ido
  • 2-5 ev munkaviszony : 2 het felmondas ido
  • 5-10 ev munkaviszony : 4 het felmondas ido
  • 10-15 ev munkaviszony: 6 het felmondas ido
  • 15 evnel hosszabb munkaviszony: 8 het felmondas ido

A munkaltato a munkavallalo felmondas eseten legalabb egy het felmondasi ido illeti meg.

Munkaltatok es munkavallalok kikothetnek hosszabb felmondasi idot.
A felmondasi ido megszegesevel kapcsolatos jogorvoslat ugyeben a Munkaugyi Fellebviteli Birosaghoz (Employment Appeal Tribunal) kell fordulni.

Fegyelmi eljaras es elbocsajtas
Jobszabaly kotelezi a munkavallalot arra, hogy a munkavallalokat 28 nappal munkaviszonyuk megkezdese utan irasban tajekoztassa az azonnali hatallyal torteno felmondas szabalyairol. Barmilyen szabalyokban bekovetkezett valtozast 28 nappal a valtozas megtortente utan be kell jelentenie a munkavallalonak. A fegyelmezesi eljaras hasznalata erosen ajanlott a munkaltatok szamara abban az esetben, ha a munkavallalo magatartasa, munkaban valo megjelenese es teljesitmenye nem eri el az elvarhato szintet. Az eljaras figyelmen kivul hagyasat vagy nem pontos betartasat a Munkaugyi Fellebviteli Birosag figyelembe veszi a karpotlas megitelesekor.
Altalaban az az elvaras, hogy a fegyelemezesi eljarasban tobb lepcsoben fokozottan sulyosabb szankciok kerulnek alkalmazasra: a szobeli es irasbeli figyelmeztetestol a fizetes felfuggesztesen at az elbocsajtasig. Nincs pontosan meghatarozva mennyi figyelmeztest kell kironi. A kovetkezo teszt alkalmazhato: mi az, ami altalaban elvarhato egy munkaltatotol. Altalaban egy munkaltatotol elvarhato, hogy felhivja a munkavallalo figyelmet barmilyen hianyossagra es javaslatokat tesz a helyesbitesre. A munkaltato meghallgatja a munkavallalo valaszat.
Sulyos fegyelmezetlenseg eseten elfogadhato, hogy hamarabb ki kell roni sulyosabb szankciokat. Ha kerelmezik, a munkaltatonak irasos indoklast kell adni a felmondassal kapcsolatban 14 nappal a kerelmem beerkezte utan.

Munkavedelem
A munkaltato kotelessege, hogy a munkavallalo egeszsegerol, biztonsagarol es jolleterol gondoskodjon (egeszeges es biztonsagos munka felteteleit megteremteni), beleertve

  • biztonsagos munkahelyet es a munkahelyhez valo biztonsagos akadalymentes hozzaferest
  • biztonsagos munkahelyi rendszereket
  • kepzett munkatarsakat
  • kockazat felmerest.

Munkavedelmi kepviseloket ki kell nevezni a munkavallalok kozul es tajekoztatni kell ezeket a kepviseloket a Munkavedelmi Hatosag ellenoreinek helyszini vizsgalatairol.

A munkaltatonak gondoskodnia kell a munkavedelmi ((egeszeges es biztonsagos munkavegzest biztosito) szabalyzat elfogadasarol. Munkavedelmi ugyekben koteles a munkaltato a munkavallalokkal szeleskoru megbeszelest folytatni es bevonni a munkavallalokat munkavedelmi ugyek megvitatasaba es megoldasaba. Munkavedelmi kepzest szinten kotelezo tartani.
A MunkaVedelmi Hatosag felugyeli a munkavedelemre vonatkozo jogszabalyok vegrehajtasat. A munkavedelmi torvenyek megsertese legtobb esetben buncselekmenynek illetoleg szabalysertesnek minosul es a Munkavedelmi Hatosag hataskorre kiterjed a vademelesre.
A Munkavedelmi Hatosagnak van egy hivatalos weboldala: www.hsa.ie.osh). A munkavedelmi torvenyek hatalya ala tartozik peldaul

  • epitesi teruleten valo biztonsag garantalasa
  • munkahelyi berendezesekre vonatkozo szabvanyok
  • halaszhajokon valo munka szabalyozasa
  • ejszakai munkaval vagy varandos munkavallalokkal kapcsolatos kockazatfelmeres.